Emellett érzékelhető a divatok hullámzása is, ami összefügg az aktuális támogatások elérhetőségével, illetve a globális térben megnyíló vagy épp bezáruló lehetőségekkel. A legtöbb európai felsőoktatási intézmény igyekszik bekapcsolódni és intenzíven részt venni az olyan csereprogramokban mint az Erasmus+ vagy a CEEPUS. 

Sokan szálltak be közös vagy kettős diplomához vezető képzési programok működtetésébe. Jónéhányan igyekeznek kihasználni és előnyükre fordítani az Európán belüli és az azon kívüli globális hallgatói mobilitás révén megjelenő, fizetőképes hallgatói keresletet és a kormányzati politikák révén e téren elérhető támogatásokat. Egy időben a határokon átnyúló képzési együttműködéseken, kreditmegállapodásokon, majd a közelebbitávolabbi régiókba telepített, kihelyezett képzések indításán, kampuszok nyitásán volt a figyelem. Szintén nagy vonzerőt gyakoroltak a főként Közel-Keleten és Afrikában megnyitott kutatási és innovációs társulások, ún. HUB-ok, de ezek csak a legjobb egyetemek számára elérhetők. És ugyancsak érzékelhető szintre került a saját kampuszon, azaz otthon történő nemzetköziesítés programja.

A Campus Mundi projekt támogatásával megvalósult rendezvény résztvevői többek között arra láthattak jó példákat, hogy milyen pozitív szerepük lehet az oktatóknak a nemzetköziesítési folyamatokban, hogyan valósul meg az itt tanuló külföldi hallgatók integrációja az egyetemeken, és hogyan hat az ittlétük a szervezeti folyamatokra és az oktatásra.

A következő oldalakon a konferenciára érkezett előadás absztraktok beküldőinek jó gyakorlatait, kezdeményezéseit, megvalósult projektjeit ismerhetik meg az olvasók. 

A 3. kötet témája:

• Nemzetköziesítés itthon

(LETÖLTÉS)

Az 1. kötet ide kattintva elérhető >>
A 2. kötet ide kattintva elérhető >>
A 4. kötet ide kattintva elérhető >>
Az 5. kötet ide kattintva elérhető >>